Baszol-e, lelkem?!

"Feláll a faszom, ember, van-e Guns n' Roses posztered, én tegnap cseréltem egy balfasszal Bon Jovira?!" (Muszka)

Ulver - Shadows Of The Sun (2007)

2013.09.12. 12:54

szerző: cycoz

A farkasok időről-időre összegyűlnek, hogy az éj leple alatt smaragd monolitba faragják lázálmaikat. Kikezdhetetlen emlékművét alkotják meg a pillanatnak, melybe a világegyetem minden hangjánál is többet belesuttognak. Ki veheti magának a bátorságot, hogy véleményt mondjon egy önmagát sem értelmező éteri utazásról?

Nem lehet távolságtartással, objektivitást erőltetve értékelni az osloi illetőségű Ulver 2007-es albumát. A Shadows... az apokalipszist követő nagy lélegzetvétel zenei aláfestése „mindannyiunk emlékezetére”. E minimalista atmoszférikus utaztatásban a hangulatteremtés eszközei a szintetikus vegyületeken és eszközökön túl: vonós hangszerek egész sora, akusztikus és elektromos gitár (Espen Jørgensen és Christian Fennesz, white noise művész), trombita (Mathias Eick) és teremin (Pamelia Kurstin) voltak. A kiadás évében éppen három rendes tagot számláló formáció zenei agya, Tore Ylwizaker kamarazenei formába öntötte Kristoffer ’Garm’ Rygg látomásait, aki elmondása szerint közel egy teljes évet töltött klasszikus zeneszerzők munkáinak tanulmányozásával, és különösen Igor Sztravinszkij 1910-es A Tűzmadár című balettje került közel hozzá. Az orosz zeneszerző nacionalista korszakának alapműve elsősorban megdöbbentően kreatív hangszerelésével keltett feltűnést a századfordulón: ugyanez a csendes döbbenet lesz úrrá a kritika tárgyát képező zenefolyamban megmártózó hallgatókon is.

A klasszikus hatásokon túl a Pink Floyd, David Sylvian, Nick Cave, a Coil, a Radiohead, az Univers Zero, a Guapo és a King Crimson különböző mértékű befolyását lehet felfedezni a kilenc kompozícióban, és itt van a talán legsötétebben ragyogó csillag az égbolton, a Black Sabbath Solitude-ja a `71-es Master of Reality albumról, míg a nyitó Eos az Uno filmzenén már szerepelt Gravferd továbbgondolása. Az Ulver hetedik stúdióalbumának anyagát az osloi Ambassaden-ben rögzítették hanghordozóra, 40 felkavaró percben.

A farkashorda immár 15 éve rója köreit az éjszakában, nem ismerve se urat, se korlátokat. Hangjuk nem ígér se nyugodt álmokat, se derűs ébredést – ha szükséged van rá mégis, nyisd meg felé az elméd. Az én pontszámom most megelőlegez a horizonton túl egy igazi csillagrobbanást, mely már megfogant valahol mélyen három északi zarándok fejében.

9/10

forrás: http://heavymetal.hu/kritika.jsp?id=2826

Címkék: lemezkritika 2007 ulver

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://baszolelelkem.blog.hu/api/trackback/id/tr365508791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása